genderecsetA bűn tartósítása liget galéria

 fajgerné újművészet 2013november1

fajgerné újművészet 2013november2

fajgerné újművészet 2013november3

 meghivo

fajgernezldparadicsom

Fajgerné Dudás Andrea Júlia - Zöld Paradicsom –eat-art esemény-2012.09.21.


Nőművészet?


  Festőnő vagyok és a nőművészek újabb generációjába sorolom magam. Nem lázadó feminista vagyok, hanem nőművész, aki egyenjogúságban nőtt fel és a férfira szüksége van, mint társra és ezt hangsúlyozom is nevemben, de mindemellett fontosnak tartom a feminizmust. A feminizmus elengedhetetlenül fontos volt és a mai napig az, hiszen a nők egyenjogúságát kiharcolta, de további feladatai vannak. Úgy gondolom, hogy a feminizmus fontos volt, de sok idő eltelt, változott a korszak. A feminizmus, a nőművészet ideológiáját, felfogását frissíteni kell és újra meg kell határozni egy újfajta generációnak. Az én sorsom már más, mint tíz évvel idősebb nőművészeké. Én már egyenjogúságban nőttem fel, ahol a szavamnak ereje van, megvalósíthatom az álmaimat és ugyanolyan eséllyel indulok a pályám kezdetén, mint a férfiak. Véleményem és tapasztalatok alapján egy nő életében akkor kell nagy döntéseket hoznia, amikor a házasság és a családalapítás kérdése felmerül. Ez a férj számára is nagy felelősséggel járó döntés, de mégis a nő életét változtatja meg radikálisan. A gyerekvállalás egyéntől függ és hozzáállás kérdése, mert nagyon sok féleképpen meg lehet oldani a felmerülő akadályokat. A komoly dilemma akkor lép fel, ha a nő karriert és gyereket is szeretne ugyanolyan mértékű elszántsággal. Ez már akkora kihívást jelent, hogy döntenie kell egyik vagy másik mellett, mert igen nehéz egyszerre karriert építeni, lelkiismeretesen gyereket nevelni és kiváló szerető feleségnek lenni egyszerre. Ez a feladat sokak szerint megoldhatatlan. Ehhez egy új típusú férfira van szükség, aki a karrierépítés mellet, a pénzkeresés mellett ugyanolyan elszántsággal akar gyermeket és őt neveli, ellátni, kiszolgálni nem fél. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a férfiaknak és a nőknek változniuk kell és a társadalom által diktált divat és a kollektív tudatalattiba beépült sztereotípiák ellen fel kell lépniük és össze kell fogniuk. Ehhez merészség, kitartás és újfajta fogalmak kellenek. A férfinak el kell fogadnia a nő egyenjogúságát és hogy ugyanolyan ember, mint ő csak abban különböznek, hogy a nő tud gyereket is szülni.

  Úgy gondolom, hogy a nőművészet kérdése Magyarországon problematikus és szeretném tisztázni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, fogalmakat. Érdekel, hogy létezik-e Magyarországon nőművészet, és ha igen, hogyan? Persze mindig is létezett és ma is van nőművészet. Viszont az már kérdés, hogy fontos-e a művészek számára ez a fogalom, ez a kategória? Nő nemű kortárs művészeink vallják-e magukat nőművésznek? Mi a kortárs magyar nőművészet célja, ha van? Kik a képviselői? Úgy érzem, hogy Magyarországon nagyon fura, kritikus megközelítés alakult ki a nőművészet iránt. A legtöbb kortárs magyar nőnemű művész inkább elhatárolja magát ettől a kérdéstől és nem akarja, hogy a művészete ilyen kontextusba kerüljön. Nagyon nehéz itthon nőművészként érvényesülni, főleg, ha az ember ezt hangsúlyozza és az alkotói szándékában benne van a nőművészet.

  Célom minél több kortárs képzőművésztől (főleg nőktől) és művészet/elmélettel foglalkozóktól megtudni, hogy mit gondolnak a nőművészetről, ezért kérem Önt, hogy válaszoljon néhány kérdésemre és segítségét megköszönve invitálom Önt a Zöld Paradicsomba (Studio Galéria, Budapest, Rottenbiller utca 35.) 2012. szeptember 21.-én 19 és 22 óra között egy általam készített édesség elfogyasztására, ahol személyesen is találkozhatunk.
Ha a kérdéseken kívül bármilyen gondolat felmerült Önben e téma kapcsán nyugodtan írja
meg. A válaszadás terjedelme Önre van bízva, itt csak felsoroltam a kérdéseimet.


Neme: nő férfi


1. Érte valaha pozitív/negatív megkülönböztetés nő volta miatt?
2. Ön szerint meg lehet különböztetni férfi és nő alkotását ránézés alapján?
3. Ön szerint egy nő alkotását/írását/előadását ugyan úgy megfizetik, mint egy férfiét?
4. Ön szerint van olyan művészeti technika, ami határozottan női jellegű? Mi és miért tartja
annak?
5. Ön szerint nehezebb manapság nőként érvényesülni a művészeti életben? Miért?
6. Foglalkozik nőművészeti kérdésekkel?
7. Képviseli a nőművészetet a művészetében vagy csak figyelemmel kíséri?
8. Szeretné, hogy neve, művészete a nőművészettel összefüggésbe kerüljön, vagy ilyen
kontextusba szerepeljen bárhol?
9. Mit jelent az Ön számára a nőművészet és fontosnak tartja-e?
10. Vett már részt kifejezetten nőművészettel, feminizmussal foglalkozó kiállításon? Hol, mikor?
11. A nőművészet negatívumait, hátulütőit írja le!

 


Köszönettel:
Fajgerné Dudás Andrea Júlia

 

Az 1400-as évektől az 1900-as évek közepéig alkotó festőnőket és munkamódszerüket kutatom, szemléletüket elemzem. Ezek a festőnők a patriarchális társadalom írásos művészeti diskurzusából szándékosan ki lettek törölve. A nők nem tanulhattak, kivéve, ha az édesapjuk képzőművész volt, mert akkor könnyen elleshették a fogásokat és néhány feladatot is kaphattak. Így e nehéz helyzetből igen sok nőművész született és magas színvonalú műveket alkottak. Pl.: Artemisia Gentileschi, Angelika Kauffmann, Elisabeth Vigée-Lebrun. Elszomorít, hogy nagyon sok hallgató (művész, művészettörténész)  kerül ki az egyetemről úgy, hogy nem is hallottak a festőnőkről. Ezért is végeztem el a képzőművész-tanár szakot is és tervezem e témában a doktori fokozat megszerzését, hogy oktathassam a festőnőket.

 

    Erasmus ösztöndíjjal Drezdában voltam 2010-ben négy hónapot, ahol Rosalba Carriera képgyűjteményét tanulmányoztam, azzal a céllal, hogy tanuljak tőle. Rosalba a rokokó idejében élt és alkotott. Rosalba  pasztellkrétával alkotott és én feladatommá tettem, hogy megfestem az általam izgalmasnak vélt részleteket vagy az egész képet olajjal vászonra. Már a technikák különbözősége és az adottságaiknak az átültetése érdekes feladat, hogy ugyanazt vagy hasonló hatást érjen el az olaj, mint a pasztell.  Rengeteg portrét festett Rosalba, de szinte mindegyikbe magát festette. Észrevettem, hogy nem a modell érdekli, hanem a ruha mintázata, a haj, a virágok... A modell csak ürügy, mert megrendelésekre festett, hiszen akkor csak így dolgozhatott az ember.  Az arc jelentéktelennek tűnik és mindegyikben van valami közös. Izgalmasnak tartottam a vonalvezetését és a szűrőmön át festettem, tanultam Rosalbától és újraértelmeztem képeit. 

    Drezdában működött még egy híres festőnő, aki úgymond növény és állathatározót festett, inkább rovarokat. Maria Sibylla Meriannak hívják. Láttam egy-két munkáját és a festett könyveit újra kiadták és beszereztem őket. Megtetszettek a hernyói és egy szép metaforával hernyónak ábrázoltam magam. Mivel az egyetemről most fogok kikerülni és még a jövő előttem van, így még sok titkot tartogatok. Mit fogok festeni és vajon milyen művész lesz belőlem, mennyire leszek híres, mit fogok elérni?  Nem lehet tudni. Ezért most egy hernyó vagyok, majd újjászületik vagy egy pillangóvá vagy egy bogárrá, nem lehet tudni. Szerintem ez egy szép hasonlat arra, hogy mi lesz belőlem. Ezért a Rosalba által ihletett néhány képekre hernyóként festettem magam a vászonra.  A hernyók az önarcképemmel vannak ellátva, hiszen azonosultam velük. 

Ha látok egy festőnő által készített alkotást, akkor azt mindenképpen lefotózom, mert igen kevés létezik a köztudatban. Művészi tevékenységem mellett kb.: 100 könyvet gyűjtöttem a festőnőkről, melyek között könyvritkaságok is vannak. Ezek Magyarországon nem elérhetőek és különböző idegen nyelven íródtak, melyek fordításában nyelvész  ismerőseim segítenek. 

Drezdában hosszú távú kapcsolatot alakítottam ki a magyar és a drezdai művészeti egyetemek között. Ezt hangsúlyozta a 2011. áprilisában megrendezett Keresetlen Csúf című közös kiállítás, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében volt, majd 2011 októberében Drezdában. A kiállítást augusztus óta szerveztem egyedül pénzügyi támogatás nélkül, a két diplomám megszerzése mellett.  

 Gender Ecset II.: Új Művészet, 2012 június, XXIII. évf. 6. szám 32-35.o.

 hevesmegyeihirlap

 Heves MEgyei hírlap, 2012. augusztus 24. Molnár Lászlóval képet festek

 dscf4483

dscf4486

 

PAKSI KÉPTÁR
GENDER ECSET


2012/05/11-2012/06/24


Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem
Festő Tanszék hallgatóinak munkáiból


Andorka Gergő, Benkő Katalin, Benkő Lilla, Boda Melinda, Czimbalmos Kozma Andrea, Csordás Zita, Erdélyi Emese, Fajgerné Dudás Andrea, Horváth Zsófia, Jagicza Patrícia Linda, Kiss Antónia Zsanett, Kiss Viktória, Knopf Andrea, Kőrösi Viktória, Kusovszky Bea, Lőcsei Barbara, Major Ármin,Mátravölgyi Tímea, Molnár Judit Lilla, Mucza Viktória, Nemes Anna, Oláh Orsolya, Papp Virág, PiróthTímea, Régner Viktória, Romhány Veronika, Sánta Kristóf, Schlingloff Vilmos, Sebestyén Ágnes,Szabó Ágnes Katalin, Szász Tünde, Szoboszlai Lili, Takács Orsolya, Trenovszki Mónika, WágnerEdina, Zékány Diána


Megnyitó: 2012. május 10. (csütürtök) 18.30 -kor
A kiállítást megnyitjaDr. habil, DLA Drozdik Orsolya
A kiállítást szervezteDr. habil, DLA Drozdik Orsolya
Kurátor-asszisztensek Harle Fanny, Hegedűs Gábor


A Magyar Képzőművészeti Egyetem harminchat festő szakos hallgatójának részvételével megvalósuló kiállításon egy egyetemes nézőpont érvényesítése helyett a nőnézőpont jut kifejeződésre. Úgy tűnhet, hogy a nőművészet több generációs története - különösképp a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes években - már elvégezte feladatát azzal, hogy felkutatta a nők és a nőművészek történetét, megalapozta a feminizmus posztmodern kritikai elméleteit és az azokra épülő művészeti formákat. De vajon a nőnézőpont és ezzel együtt a nőművészet teljes rangú szereplője-e a kortárs művészeti diskurzusnak? A nőművészeti törekvések mindmáig kockázatosnak tűnnek az egyetemes művészet patriarchális modelljében, így a (fiatal) nőművészek veszélyeztetve érzik magukat és jövőjüket. Ezért, még ha a széleskörű társadalmi és művészeti diskurzus részeként is tekintenek önmagukra, nem találnak rá arra a pozícióra, mely hozzásegítené őket saját értékrendjük és esztétikai igényeik kialakításához. Ennek ellenére mégis sokan tudatosan vállalják gender központú állásfoglalásaikat. A cím - Gender ecset - erre, a festészet gyakorlatában jelentkező nőnézőpontra utal. Ugyanakkor a festészet tradícióinak részleges vagy teljes kisajátítására is. Emellett nem csak a nőnézőpontra, hanem a heteroszexuális tradícióval szemben jelentkező meleg látásmódra is. Mindarra, amely különbözik a heteroszexuális férfi jogán berendez(ked)ett társadalom szemléletével, ábrázolásával és látásmódjával. Mivel az egyetemes nézőpontot a heteroszexuális férfi tekintete (male gaze) alkotta meg, az jórészt nem adott arra alkalmas teret sem a nőnézőpont, sem pedig a queer művészet gyakorlatának. Ezért kell újból és újból tudatosítani, amit mindenki gyorsan el szeretne felejteni: az egyetemes művészettörténet a nők kizárásával íródott! Így már a tanulás folyamatában is szükséges a gender nézőpont érvényesítése. E törekvésben az ecset azért fontos, mert gyakran tűnhet úgy, hogy a Zeitgeist diktatórikus ízlése befolyásolja nem csak a szabad szellemet, de annak médiumait is. A nőművészet ezzel szemben az új művészetek területén szabadon kibontakozhatott, tehát itt az ecset használata többet jelent. Egy mélyebb tradícióval, a festészet történetének férfiközpontú hagyományaival kell megküzdenie.



Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum: XXI. Miskolci Téli Tárlat
Miskolc, Rákóczi u. 2.

 Képek a megnyitóról:

 A nagyításhoz kattintson a kis képekre!

 2012. január 21 - március 3.

 

Unglaublich Hässlich: http://www.mke.hu/node/32549

FIKA katalógus:

 

"Különleges interaktív művészeti játéknak lehetnek a részesei a gyöngyösiek a következő hetekben."Borbándi Erik
2011.10.27. http://gyongyostv.hu/index.php?page=hirek&;view=5699

 

Interjú a Gyöngyösi Városi TV Nápolyi Műsorában, 2011.10.25.:http://www.youtube.com/watch?v=GHMrM97SuMY 

 

"....festőművész a maga periférikus látásmódjának és rebellis alkotói vénájának segítségével láttatja nőisége tudatának legrejtettebb érzéséit."

 

2011. április, Műértő:

 

      "Örök boldogság címmel nyílt meg Fajgerné Dudás Andrea Júlia kiállítása a Magyar Plakát Házban — miként a köszöntőjében említette Kőfalvi Csilla, a ház igazgatója — éppen nőnapon. " Ruzsinszky Klementina  http://www.kanizsahir.hu/kanizsahir/web/?id=467

 "A látens feminista"In.team katalogus:

 

"A Képzőművészeti Egyetem kortárs kiállításán a festő hallgatók legjobb munkáiból tekinthettek meg egy válogatást az érdeklődő vendégek."2009. http://artsandbusiness.hu/bemutatkozas/referenciaink/22-muveszek-es-menedzserek-2009.html